Címe: Mexikóváros éjszaka
Sorozat: Vámpír: A maszkabál
Éjszaka-könyvek
Író: Vincent Prendergast
Ára: 2990 Ft
Megjelenés: 2004.04.26.
ISBN: 963-9474-94-0

A Szabbat fellegvára

A városban több mint húszmillió halandó nyüzsög. Az Újvilág hajnala óta Mexikóváros Káin Kardjának a bástyája. A modern időkig itt semmi sem változott, ám mára megfertőzte a vámpírok túlnépesedése, és megrogyott a belső konfliktusoktól. Noha az erőd kívülről még mindig bevehetetlennek tűnik, sok múlik azon, milyen erős is a Szabbat valódi hatalma.

A könyv tartalmából:

- Teljes kalandleírások.
- Ötletek bármilyen korú és erejű karakterekhez a Szabbat hírességei és újoncai.
- Az alaptörténetek lehetőséget nyújtanak a karaktereknek, hogy befolyásolják a szekta sorsát, ha leásnak a Szab-bat legsötétebb titkainak mélységeibe.

Rövid részlet a könyvből:

Bevezető

A zuhanó angyal

Mexikó-Tenochtitlan városa büszke magára
Itt senki sem fél háborús haláltól
Ez a mi dicsünk
Ez a te parancsod
Ó, Életadó
Emlékezzetek, ó, Hercegek
Ki hódítaná meg Tenochtitlánt?
Ki rázhatná meg a Mennyek talapzatát?
Nahuatl költemény

Mexikóváros szívében egy szárnyas nő arany szobra áll egy magas piedesztál tetején. Ez a Függetlenség-emlékmű, de általában a Függetlenség Angyalának hívják.
Forradalom, változás, függetlenség - e koncepcióknak kitüntetett helyük van a mexikói történelemben és kultúrában. Mexikó legnagyobb hősei forradalmárok és reformerek. A mexikóiak istenítik Miguel Hidalgo atyát, a papot, aki lángra lobbantotta az ország függetlenségi háborúját Spanyolországgal szemben; Benito Juárezt, a tizenkilencedik századi elnököt, aki megalapozta a Mexikói Köztársaságot; és Gustavo Maderót, Pancho Villát, Emiliano Zapatát és más hősöket, a huszadik század elején a reformokért vívott polgárháborúból.
A Szabbat hasonló magatartást követ. A szekta forradalomban született. Háborút hirdet az ősatyák halálos szorítása és megbízottjaikként szolgáló öreg káiniták ellen. Szabadságot és egyenlőséget kínál minden élőhalottnak.
1985-ben hatalmas földrengés rázta meg Mexikóvárost. Leverte az aranyszobrot a piedesztálról, és a mexikóiak viccelődve azt mondták, a Függetlenség Angyala megpróbált szárnyra kapni.
Az angyal nem repült. Lezuhant és széttört, éppúgy, mint amikor egy korábbi földrengés 1957-ben ledöntötte.
Mexikó forradalmai sorra elbuknak. A spanyol monarchiától való pár évnyi függetlenség után egy mexikói hadvezér császárnak kiáltotta ki magát. A reformer Juárezt Porforio Díaz követte, aki évtizedekig uralkodott diktátorként. Az Intézményes Forradalmi Párt, amely a Díaz elleni polgárháború után helyreállította a rendet, a politikai gépezetét, megvesztegetést és nyílt gyilkosságot is felhasznált, hogy több mint hetven évig hatalmon maradhasson.
A Szabbat sem viselkedik hangzatos jelszavai szerint. Vezetői több száz évesek, csakúgy, mint a ,,vértestvérek'', akikkel állítólag szemben állnak. A szektában, melyet a lojalitásra és szabadságra alapoztak, ezek az öregek a hatalom kedvéért elárulják és kiszipolyozzák ifjaikat. A Szabbat már három polgárháborút szenvedett el megalapítása óta.
A harmadik polgárháború után nagy hatalmú öregek kis csoportja ragadta magához az irányítást és állította helyre a rendet. A csoport vezetője, Melinda Galbraith lett a Szabbat régense. Politikai gépezete évtizedekig uralta a Szabbat egyháztanácsát (más néven a bíborosok gyülekezetét). Senki sem volt képes összehozni egy olyan koalíciót, melynek erejével megtörhette volna a hatalmát; egyetlen káinita sem élt túl egy nyílt konfliktust Galbraithtal.
Most Galbraith halott. Valami több mint egy évvel ezelőtt elpusztította, és egy imposztor lépett a helyébe. Ennek a csalónak a leleplezése Galbraith koalícióját fenyegeti. A Szabbat vezetői tisztje szabad préda. A szektának valódi esélye van, hogy megreformálja magát - vagy egy negyedik polgárháborúba sodródhat, vagy nyers diktatúrába süllyedhet.
Az angyal újra megpróbál szárnyra kapni...

A könyvről

A Mexikóváros éjszaka bevezeti a Vámpír-játékosokat a Szabbat vezető városába - a szekta fekete Babilonjába. A Szabbat vezetőinek egyháztanácsa Mexikóvárosban gyűlésezik. Becslések szerint úgy ötszáz káinita vadászik az utcáin. Jóval több szabbatista látogatja meg minden évben, hogy egyezségeket hozzanak fedél alá, vérbosszút teljesítsenek be, szívességekért folyamodjanak vagy a szekta fesztiváljain ünnepeljenek. A Szabbat néhány leghatalmasabb öregje Mexikóvárost nevezi otthonának. A szekta itt vita nélkül uralkodik. A Kamarillának itt nincs hatalma, és még a független klánokba tartozó káiniták is csendesen osonnak. Csak egy bolond provokálná Káin Kardját birodalmának kellős közepén. Mexikóváros nemcsak egy Szabbat-város: ez az abszolút Szabbat-város.
Minden játékstílus számára tartalmaz valamit. A Szabbat-krónikák hihetetlenül telítődhetnek politikával, és a Káin Kardjában található minden frakció képviselteti magát Mexikóvárosban. Ha a játékosaidat a megvilágosodás ösvényeinek szerepjátékos kihívása igézi meg, a karaktereik találhatnak tanítókat a városban, csakúgy, mint számtalan kihívást emberségüknek és embertelenségüknek. Ambiciózus karakterek megpillanthatják a Szabbat hatalmi szamárlétrájának csúcsát Mexikóvárosban; az egyszerű ifjak nem is remélhetik, hogy széket nyerhetnek az egyháztanácsban, de a pris-cusoknak, szeráfoknak és kardinálisoknak szükségük van szárnysegédekre, éppúgy, mint a halandó politikusoknak. Egy öregekről szóló krónikában a játékosok karakterei megcélozhatják az egyháztanácsi tagságot. Azok, akik a Szabbat notórius erőszakosságát játsszák ki, végigtombolhatnak a világ legnagyobb punk antiutópiáján.
Azok a mesélők, akik nem Mexikóvárosba helyezik krónikájukat, még mindig használhatónak találhatják ezt a könyvet, ha a karakterek utazgatnak. Más városokban élő szabbatisták könnyen találhatnak okot, hogy meglátogathassák a szekta ,,fővárosát''. Független vámpírok számára indokokkal szolgálni a város meglátogatására egy kicsit több munkával jár. Kamarilla-karaktereknek rendkívüli motiváció-ra lesz szükségük, hogy ellátogassanak Mexikóvárosba, és rendkívüli képzettségre és diszkrécióra, hogy elkerüljék a pusztulást. De ne elrettentésként tekints erre, hanem mint mesélői kihívásra!

A Mexikóváros éjszaka öt fejezetre bomlik.

Az első fejezet kifejti Mexikóváros történetét - mind a halandó városét, mind pedig a káinita népességét. Mexikóváros hétszáz éves, és nem a Szabbat tagjai az első káinitiák, akik itt tartózkodnak. Ez a fejezet végigköveti a város fejlődését az Azték Birodalom központjaként való alapításától egészen a modern éjszakákig.
A második fejezet áttekintést nyújt a város földrajzáról, a Történelmi Központ gyarmati stílusú palotáitól a perifériák túlzsúfolt nyomornegyedeiig. A város mindegyik kerülete a Szabbat különleges figyelmét élvezi.
A harmadik fejezet számos karakterrel szolgál a Szabbat minden szintjéről, az egyházgyűlés nagy hatalmú öregjeitől a sötétségbe újonnan bevezetett gyermekekig. Pár, a szektán kívüli káinita is felbukkan.
A negyedik fejezet számos történetszálat ajánl, melyet a mesélők felhasználhatnak egy mexikóvárosi krónikában, különös hangsúlyt fektetve a negyedik Szabbat-polgárháború fenyegetésére. A mesélők útmutatás kapnak, hogy melyik karakter milyen történetszálhoz kapcsolódik. Ez jó kezdet a krónika megtervezéséhez, miután már megállapítottad, hogy Mexikóváros és a Szabbat mely aspektusait akarod hangsúlyozni.
Az ötödik fejezet zárja a könyvet egy mexikóvárosi krónika vezetésére vonatkozó tanácsokkal. A fejezet témákat, hangulatot és mesélői technikákat tárgyal, valamint részletesebben bemutatja, miképp működik a Szabbat Mexikóvárosban. A fejezet néhány karakter különleges képességeinek felsorolásával zárul.
Mint bármely más nagyobb metropolisz, Mexikóváros is túl nagy ahhoz, hogy részletesen bemutathassuk, és a Mexikóváros éjszaka ezt meg sem próbálja. Inkább (mint testvérkötetei, a New York éjszaka és a Kairó éjszaka) pusztán egy keretet ad, amelyet a mesélők felhasználhatnak krónikáik felépítéséhez.
Mexikóváros puszta mérete és káinita lakossága lehetetlenné teszi egy teljes leírás elkészítését. Senki sem tudja, hogy hány halandó él Mexikóvárosban, de a népesség már 1990-ben meghaladta a húszmilliót - és még mindig gyorsan növekszik. Kétségkívül Mexikóváros a legnagyobb város a világon. Teljesen helyénvaló, hogy Mexikóvárosban található a legnagyobb káinita népesség, de nem tudunk - egyszerűen nem vagyunk rá képesek - publikálni egy könyvet ötszáz karakterrel!
Valójában nem is akarunk. Nem áll szándékunkban megmondani, hogy miként játsszátok a játékotokat. A Mexikóváros éjszaka csupán forrás, melyet mesélői kincsestáradhoz csatolhatsz. Alapvető információk, példakarakterek és meseötletek gyűjteménye, saját használatodra. Elég egyszer elolvasnod a könyvet, és azonnal belekezdhetsz egy mexikóvárosi történetbe. Reméljük azonban, hogy miképp Mexikóváros is alapítóinak minden képzeletét meghaladva kiterebélyesedett, a te krónikád is úgy lép túl eme könyv alapjain a saját karaktereiddel és meséiddel.

Téma és hangulat

Mindegyik Szabbat-téma és -hangulat működőképes egy mexikóvárosi krónikában. Néhány ezek közül különösen helyénvalóvá válhat a Szabbat hatalmi központjában. Egy mexikóvárosi krónika lehetőséget ad a mesélőnek, hogy megvizsgálja a szekta legbensőbb természetét.
Téma
Az álszenteskedés és bomlás témái futnak keresztül a mexikói éjszakákon. A Szabbat belső konfliktusai sokkal haragvóbban dühöngenek hatalmának legnagyobb központjában. A szekta öregjei hazugságok, propaganda és nyílt erőszak révén tartják a kezükben a hatalmat. A szervezet minden egyenlőségről szóló szónoklata ellenére az öregek lecsapnak bármelyik ifjúra, aki ellen mer szegülni nekik vagy feldühíti őket. Még az egyenlőség leghalványabb tettetése is elpárolog, ahol a szekta ghoul- és kísértetcsalád-rabszolgáinak csoportja az érintett. Az öregek lojalitásról és szolidaritásról locsognak, de csak addig alkotnak egységes frontot, amíg biztonságban kell tartaniuk magukat az ifjak csőcselékétől. Forradalmi lázba korbácsolják a fiatalabbakat, aztán a Kamarilla öregjei elé hajítják őket, akik gyorsabban mészárolják le őket, mint ahogy azok a közelükbe jutnának. Legálabb ezeket a palimadarakat kikiálthatják a szekta ügyének mártírjaivá, ugyanis jóval több szabbatista találkozik a végső halállal értelmetlen monomáciákon és falkák közötti verekedésekben. A Szabbatba ölelt halandók csak a gyilkolás és a pusztulás szabadságát kapják.
Mindezen brutális képmutatás közepette egyetlen hazugság felfedése a Szabbatot zuhanórepülésbe kergeti. Ironikus módon ez nem egy nagy hatalmú öreg hazugsága - pusztán egy rémült ifjú próbálja az életét menteni azzal, hogy eltitkolja a szekta régensének halálát. A régens pusztulásának felfedése egymás ellen uszítja az öregeket, és a konfliktus magával rántja a Szabbat többi részét.
A belharc nem is jöhetett volna rosszabbkor. Az újjászülető Kamarilla épp most mért Káin Kardjára egy lehengerlő csapást New York Cityben. A szekta vérmágusainak legtöbbje, a tremere antitribuk, nyilvánvalóan porrá égették magukat. Talán ez a furcsa csapás kapcsolatban áll azzal a titokzatos ellenséggel, aki szabbatisták levágott, de még mindig ,,élő'' fejeit küldözgeti a szekta öregjeinek. A ravnos antitribukon testvérgyilkos őrület csapott át. Önjelölt próféták hirdetik, hogy a gyehenna megkezdődött. A szekta ősatya és matuzsálem ellenségei ébredeznek - és a végveszély idején a Szabbat öregjei egymás torkának esnek.
Bizonytalanság a kialakuló jövővel kapcsolatban szintén jól működik egy mexikóvárosi krónikában. Bármi is történik a Szabbattal Mexikóvárosban, annak nagy hatása lesz a szekta egészére. Káosz avagy forradalom törjön is ki a város káinitái közt, az gyökeres változásokat hozhat a teljes Szabbat számára - talán még a szekta felbomlását is.

Hangulat

Csavard fel a hangerőt!

Mexikóváros szabbatistáinak nem kell meghúzódniuk, hát nem is teszik. Annyira gátlástalanok és őrültek, amennyire csak lenni akarnak. A város nyomornegyedeiben egy Szabbat-falka szétrúghat egy viskót, lemészárolhatja a családot és az utcán focizhat a letépett fejekkel - és a hatóságok egy hangot sem fognak hallani. Ilyen körülmények között a vámpírok igazán vámpírok lehetnek.
Ne félj Mexikóvárost komplett mániákussokkal benépesíteni! Bármi is legyen a történet vagy a helyszín, egy splatterpunk bandaháború a falkák között, vagy egy nagymise, próbáld hisztérikus végletekbe taszítani a szituációt. Ne csak azt mondd, hogy valami öregasszony imádkozik egy öreg templomban. Írd le, hogy patakzanak a könnyek az arcán, miközben Szűz Máriához fohászkodik oltalomért, és mennyire halványan lehet csak kivenni a templom falait a repkedő keruboktól, indáktól és drapériáktól. Amikor két capitalino káinita párbajozik, nem csak agyarakkal és karmokkal harcolnak - láncfűrészekkel vagdalkoznak! Benito Juárez gigantikus szobrának a fején! Körülötte tűzkör lobog, és tucatnyi szörnytársuk biztatja őket.
Visszafogottság? Jó ízlés? Megfontoltság? Hagyd meg a kamarillás puhányoknak! Egy Mexikóváros éjszaka-krónikában mutasd egy római orgia visszafogottságát, egy obszcén vicc jó ízlését, és egy ámokfutó gyilkos megfontoltságát. Minden éjszakának olyan hangulata van, mintha az utolsó lenne, oly intenzíven hajszolják a város káinitái az örömöket, a fájdalmat és a vendettákat.

Források

Azonnal belekezdhetsz egy mexikóvárosi krónikába, miután elolvastad ezt a könyvet, de egy hosszú távú krónika további kutatást kíván. Könyvek, filmek és más források jóval több háttéranyagot és meseötletet nyújthatnak, mint amenynyit egyetlen vékony játék kiegészítő valaha is adhat. Miközben egyre többet tudsz meg Mexikóvárosról, a krónikád gazdagodik, és teljes mértékben a tiéd lesz.

Könyvek

Bármelyik Mexikóról szóló könyv valószínűleg kitér Mexikóvárosra: a város ilyen mértékben uralja az országot. A gyerekkönyvek jó kiindulópontot adnak az olvasáshoz. Alapvető információkat tartalmaznak Mexikó történelméről, kormányzatáról, ételeiről, fesztiváljairól és kultúrájáról rengeteg képpel illusztrálva. Jóval könnyebb bemutatni egy helyszínt, ha meg tudsz mutatni a játékosaidnak egy képet egy épületről, parkról vagy utcáról és azt mondod: ,,Itt vagytok, csak éjszaka van.''
Fodor's Mexico (Fodor mexikói kalauza). Ha térképeket akarsz, hotelek és vendéglők felsorolását, taxitarifákat és a mexikóvárosi élet egyéb részleteit, akkor a Fodor's többet ad, mint amennyit valaha is fel tudnál használni. Persze azokra a területekre koncentrál, amelyek vonzzák a turistákat: sok információra számíthatsz a templomokról, palotákról, múzeumokról és galériákról, kevésre a nyomornegyedekről és ipartelepekről. A kiadó évente újítja meg az útikönyveit, tehát hiteles és aktuális adatokat találhatsz a mexikóvárosi helyszínekről. Az útikönyv szintén leírja Mexikó különböző régióit.
Szintén vess egy pillantást a Lonely Planet Mexico City (Mexikóváros, a magányos bolygó) című kiadványára, melyet John Noble írt; John Fisher: Mexico: The Rough Guide (Rövid útmutató Mexikóhoz) és Mexico City (Mexikóváros) című könyveire; valamint Andrew Coe: The World's Largest Metropolis (A világ legnagyobb metropolisza) című munkájára. Ez utóbbi különösen kimagaslik, mivel jóval sikamlósabb témákat is tárgyal, mint amilyenek a pulque (egy különleges mexikói alkoholos ital), az azték mitológia, Mexikó leghíresebb mozicsillagai és az álarcos birkózók.
Nick Caistor: Mexico City: A Cultural and Literary Companion (Mexikóváros: kulturális és irodalmi kézikönyv). Nem egy kimondott útikönyv, bár bemutat néhány pillanatképet a város múltjából és jelenéből. Azok a mesélők, akik a karaktereiket és meséiket a város történelmének eseményeihez akarják kapcsolni, rengeteg inspirációt találhatnak itt.
Robert Young Pelton: The World's Most Dangerous Places (A világ legveszélyesebb helyei) tartalmaz egy fejezetet Mexikóról. Pelton információt nyújt a drogkartellekről, a szervezett bűnözésről, a renegát katonai vezetőkről és a mindenkori korrupt hatalomról. A mesélő, akik krónikájukat a harmadik világba helyezik, találhatnak valami hasznosat ebben a könyvben.
Jonathan Kandell: La Capital: The Biography of Mexico City (La Capital: Mexikóváros története). Ez egy majdnem teljes áttekintés Mexikóváros múltjáról érdekes anekdotákkal, melyek életre keltik a hírességeket gyarlóságaikon és machinációikon keresztül. Bár az 1980-as évek közepén befejeződik, átfuthatod karakterkoncepciókért (bár nem a létező, történelmi alakokért, hanem a rájuk emlékeztető káini-tákért).
Carlos Fuentes: A New Time for Mexico (Mexikó új korszaka). Mexikó múltja és jövője egy száraz és talán túltárgyalt politikai és szociológiai nézőpontból. Fuentes azonban tesz néhány érdekes megállapítást is, ezért helyet érdemel minden mexikófiliás polcán.
Isabella Tree: Sliced Iguana: Travels in Unknown Mexico (Szeletelt iguána: utazások egy ismeretlen Mexikóban). Egy olyan látogató szemével kísér minket végig Mexikón, akinek van némi kapcsolata és gyökerei a területen. Tree olyan anekdotákkal szolgál, melyeket a történelemkönyvek sosem tárnak elénk, ideértve nagyszerű életképeket Mexikó Szövetségi Kerületének életéből.
Michael Calderwood és Gabriel Breńa: Mexico: A Higher Vision (Mexikó felülnézetből). Ez a könyv légi felvételeket tartalmaz Mexikóról, külön fejezettel Mexikóvárosról. Mint fotóalbum, általában fukarkodik a háttérinformációkkal. Viszont, érdekes és hasznos olyasvalakinek, aki útmutatást keres a megjelenített helyszínek történetéről és jelentőségéről.
Picture Mexico City: Landmarks of a New Generation (Mexikóváros képekben: az új generáció szemével) a J. Paul Getty Trust kiadótól. A kiadó összepárosított fotósokat különböző kerületekből származó fiatalemberekkel és megkérte őket, hogy készítsenek képeket olyan emberekről és helyekről, amelyeket a városuk ,,jellegzetességének'' tekintenek. A fiatalok a saját szavaikkal kommentálták a képeket. Az eredmény Mexikóváros látképe az utca emberének a szemével, a hagyományos parkoktól és emlékművektől a kávéházakig és nappalikig és a meglapuló viskókig. Még a turistalátványosságok is új fényben tűnnek fel a tinédzserek kommentárjaiban.
Mexikó költők és írók erőteljes hagyományaival is dicsekedhet, akik társadalmukat kritikus szemmel vizsgálják. Octavio Paz, Elena Poniatowsky és a fentebb említett Carlos Fuentes különösen nagy megbecsülésnek örvendenek. Regényeik közül párat meg is filmesítettek.

Zene

Azok a mesélők, akik szeretnek ,,aláfestő'' albumot készíteni a játékalkalmakra, dúskálhatnak a Mexikóból és Mexikóról szóló zenében, vagy legalábbis a latinos hangzásúakban. A mariachi zene azonnal megteremti a ,,mexikói'' hangulatot. Spanyol témákra épülő klasszikus zene, mint például Bizet Carmenje, de Falla El Amor Brujója vagy Rodrigo Fantasy for a Gentlemanje hasonló célt szolgálhat, különösen a szekta öregjeinek bemutatásakor.
Kiadók, mint a Fonovisa és a Cintas Acuario narcocorrido CD-ket jelentenek meg. A bűnözésről, tűzharcokról és csempészetről szóló dalok jól illenek a Szabbathoz - de a szövegek alá egy vidám keringő vagy polka ritmusát rakták. Pezsgő zene gangsztaszöveggel bizarr kíséretet adhat egy mészárlás helyszínéhez. Nagy nevek a narcocorridok közül: a Los Tigres del Norte, Luís és Julián, Chalino Sanchez és a Los Pajaritos del Sur.

Film, videó és tévé

Talán a legjobb forrásanyagok maguk a mexikói filmek. Nézd át a külföldi filmek részlegét a helyi videotékában, és reménykedj. Mexikónak nagy a filmipara, de túl kevés filmjük kerül nemzetközi terjesztésre.
A zenész (El Mariachi) e kevesek egyike. Ez a film egy fiatal zenész történetét regéli el, akit összetévesztenek egy hírhedt gyilkossal. Nyers, véres képet fest a bandaerőszakról, mely inspirálólag hathat egy Szabbat-vérbosszúhoz. A filmben jelen van a mexikói rendőrség korrupciójának emlékezetes ábrázolása is. A félig-meddig folytatásnak tekinthető Desperado, szintén Roberto Rodriguez rendezte, elegánsabb, amerikai módi, és kevésbé használható útmutatóként Mexikó mindennapi életéhez. Szintén Rodriguez rendezte az Alkonyattól pirkadatig (From Dusk 'Til Dawn) című filmet, amely inspiráló lehet szabbatistákra és vadászaikra azok legbetegesebb és legerőszakosabb formájukban, bár a filmben prezentált vámpíroknak kevés közük van a Vámpír: A Maszkabál vérszívóihoz.
Problémás lehet ,,komoly'' mexikói filmeket találnod. Az Elhagyottak (Los Olvidados) és a El Bruto Luis Buńueltől megmutatja, hogy az ünnepelt szürrealista rendező is képes karcos, realisztikus filmeket készíteni Mexikóváros szegényeinek életéről. Ezek a filmek az 1950-es években készültek, de nagy részük még mindig aktuális. A Jorge Fons rendezte Midaq Alley hihetetlen élességgel mutatja be a munkásosztály és a középosztálybeli capitalinók mindennapi életét. A The Worst Boy in Town (A város legrosszabb kölyke, rendezte Enrique Gomez Vadillo) Mexikóváros legsötétebb utcai életét mutatja be egy fiatal vagány történetén keresztül, aki homoszexuális prostituáltként él kettős életet. A Deep Crimson (Mélyvörös, rendezte: Arturo Ripstein) sorozatgyilkosok közötti őrült szerelmi történet, mely akár a legelborultabb szabbatistákról is szólhatna.
Mexikóban sok alacsony költségvetésű horrorfilm is készül boszorkánymesterekről, azték múmiákról, és társaikról. Párat leszinkronizáltak angolra. Például az Invasion of the Vampires (Vámpírok inváziója) címűben egy fiatal okkultista felveszi a harcot egy vámpír gróffal és seregnyi élőhalott szolgájával. Ezen filmek legtöbbje rettenetes, de bepillantást engednek Mexikó fantáziavilágába.
A legaljábbak és a legidiótábbak az álarcos verekedő szuperhősökről szóló sorozatok. Általánosnak mondhatóak az ilyen címek, mint El Santo versus the Vampire Women (El Santo a vámpírnő ellen) és Neutron versus the Death Robots (Neutron a halálrobotok ellen). Elképesztő bugyutaságuk ellenére ötletet adhatnak a Szabbat néhány ösztönjátékához egy olyan krónikában, mely az abszurdot és bizarrt hangsúlyozza ki.

Források a világhálón

A világháló túl sok anyagot tartalmaz Mexikóvárosról, hogy azok bármiféle közvetlen módon felhasználhatóak legyenek. A Mexikóvárosról szóló útmutatók ritkán tartalmaznak több információt, mint amit a Fodor's-ban vagy más nyomtatott forrásban találhatsz. Másrészről egy olyan kereső, mint a Google vagy a Yahoo! előáshat mindenféle fura adattöredéket: ufóészlelések, üzletlisták, tiltakozó megmozdulások, jelentések misszionáriusok tevékenységeiről, és így tovább. A legjobb stratégia, ha rákeresünk a meghatározott kerületek neveire. Érdemes észben tartani, hogy a minták néha többet árulnak el, mint maguk a weblapok. Például egy keresés a ,,Satellite City''-re főként cégek felsorolását adja meg eredményül, köztük sok nemzetközi vállalattal. Ez mondhat neked valamit arról, miként is nézhet ki Peremváros.