Nosferatu

Káin Gyermekeit Átkozottaknak is szokás nevezni: és egy vámpír sem szolgált rá annyira erre a kifejezésre, mint a Nosferatu klán nyomorultjai. Míg Vértestvéreik legtöbbje emberi külsővel rendelkezik és bele illik a halandók társadalmába, a Nosferatukat eltorzítja a vámpír-átok. Társaik borzongva mesélik, hogy még maga Káin büntette ezzel Ősatyjukat szörnyű tettei miatt. A Nosferatuktól még a Vértestvéreik is undorodnak, elfordulnak; nem közösködnek velük, ha nem muszáj.
Az Ölelést követő hetekben a Nosferatu Gyermekek iszonyatos átalakuláson mennek keresztül: emberi formájukat elvesztve ocsmány szörnyeteggé alakulnak. A testi eltorzulás borzalmai általában súlyos lelki traumát okoznak. Képtelenek az emberek közt élni, ezért a Nosferatuk földalatti csatorna rendszerekben és katakombákban húzódnak meg.
A Nosferatuk leggyakrabban testileg vagy lelkileg torz embereket választanak Gyermeküknek, úgy hiszik, a vámpír nem-lét átka segít megtisztítani a halandókat. Megdöbbentő módon, ebben van némi igazság. A legtöbb Nosferatu sokkal józanabb és életrevalóbb, mint szerencsésebb Vértestvérei, és ritkábban hatalmasodnak el rajtuk dührohamok, rögeszmék is. Persze ettől még nem lesz kellemesebb a csatornapatkányok társasága, és bizony nem egy Nosferatu leli perverz örömét az ocsmány külseje kiváltotta rettenetben...
A Nosferatuk természetes túlélők. Kevés ember, legyen az vámpír vagy halandó, ismeri olyan alaposan városa sikátorait és búvóhelyeit, mint ők. Mindemellett a hallgatózás és a settenkedés művészetében is igen járatosak, és odaadó figyelemmel adóznak a legjelentéktelenebb pletykáknak is - no nem puszta kíváncsiságból, hanem a túlélésükért. Páratlan információ kereskedők, ismereteiket szívesen bocsátják áruba. A Fátyol diszciplínát használva könnyen hallgatnak ki a titkos beszélgetéseket, ha egy Vértestvér igazán mindent tudni akar egy város életéről, a legjobban teszi, ha egy Nosferatuhoz fordul.
Az évezredes számkivetettség erős egységgé kovácsolta a klánt. A Nosferatu klán mentes a többi klánt szétszaggató belső viszályoktól, egyetlen lényként cselekszik. Gondos udvariassággal kezelik egymást, ingyen osztják meg maguk közt tudásukat. Egy Nosferatuval kezdeni annyi, mint egy égsz klánt megharagítani - és bizony csúnyán végződhet, nagyon.

Gúnynév: Csatornapatkányok

Szekta: Meglepő módon a klán a Kamarillához tartozik, bármilyen nehéz is megőrizniük a Maszkabált. Talán a tartozás biztonságáért teszik: tán csak, hogy a többi klán látótávolságon belül legyen. Természetesen néhány Nosferatu a Szabbatot választotta, vagy autarkisznak, szektátlannak vallj magát.

Megjelenés: Bár nincs két egyforma Nosferatu a földön, mindegyik rettentő ocsmányan néz ki. Sárgás agyarak közt tátongó lyukak, elszíneződött bőr, daganatok, denevérfülek, ráncos irha, lukakká rohadt orr, gennyedző sebek, hártyás ujjak éktelenítik testüket, s hogy illatuk se sokkal maradjon le a látvány mögött, arról a lakhelyükül szolgáló csatornák és kripták gondoskodnak.

Menedék: Torz teste a legtöbb Nosferatut messze kényszeríti a halandók szeme elől. Temetőkben, elhagyott gyártelepeken és pincékben laknak. Nagyobb városokban egész családok élnek csatornákban és metróalagutakban. Ezen földalatti labirintus-birodalmak, főleg ha használaton kívüli, régi rendszerekről van szó, sokkal hatalmasabbak, mint bármelyik Vértestvér feltételezné - még a Hercegek is óvakodnak a Nosferatuk barlangjaitól.

Háttér: A Nosferatuk a halandó társadalom selejtjeiből választják ki a Gyermekeiket; az őrültek, menthetetlenül antiszociálisak, a zavarodottak közül. Nagy ritkán egy-egy gyönyörű, hiú halandó is áldozatukul esik, ilyenkor a gonosz Atya kárörvendően nézi az Átok megfogantát.

Karakteralkotás: Egy Nosferatu mögött bármilyen koncepció állhat, bár minden valószínűség szerint egykor magányos, kallódó, kívülálló halandó volt. A Testi és Mentális tulajdonságok elsődlegesek nála (a Szociális maximum a harmadik helyre fér be). A lopakodás gyakori a klán tagjainál, a Túlélés a Nosferatuk kietlen vidékén segíti a csatornapatkányt. Olykor vannak csatlósai (legtöbbször ghoul állatok), elvétve még az is megeshet, hogy halandó szövetségesekre tesz szert, de a Háttér nem jellemző a klán tagjaira.

Klán diszciplínák: Bestia, Fátyol, Őserő

Gyengeségek: A Nosferatuk mint már szó volt róla, hihetetlenül ocsmányak. Minden Nosferatunak nulla a Megjelenése, az egy alap pontot is ki kell húzni a karakterlapról. Később sem javíthatnak megjelenésükön. A Megfélemlítés és ehhez ehhez hasonlók kivételével a Szociális tevékenységek is automatikusan kudarcra vannak ítélve.

Szervezetség: Bár a Nosferatukra nem jellemző a Tremere-k és a Vetrue-k szilárd, áthághatatlan kasztrendszere, talán az övék a legegységesebb klán. Mindenki elfordul tőlük, gyűlölik őket - hát összetartanak már csak magányuk miatt is.

Vérvonal: Akár a legtöbb másik klánból, a Nosferatuk közül is sokan csatlakoznak a Szabbathoz. Nem sokban különböznek ezek a többi Nosferatutól, legfeljebb ideológia terén. Néhány Atya továbbadja Gyermekének jellegzetes testi torzulásait is, de kevés kirívó Nosferatu van.

Idézet: "Gyere, picinyem... mit szólnál egy puszihoz? (sípoló, köhögő nevetés) No mi baj van? Megijesztett az öreg kriptaszökevény? Nem tetszik az áldozat szerepe, mi? Na szokj hozzá gyorsan, mert lesz ez még rosszabb is!"