Val�sz�n�leg n�gy hull�mban h�d�tott�k meg a szigetet, a Kr.e. 8. �s 1. sz�zad k�z�tt. (A kelt�k m�tikus h�d�t�sair�l a H�d�t�sok k�nyve tud�s�t.) Az utols� a gael hull�m volt. Ebben az id�ben t�bb mint 100 apr� kir�lys�g (tuath) j�tt l�tre az �r-szigeten.

Egyes kir�lyok m�s kir�lyok f�l�tt is uralkodtak, m�sok csak korl�tozott hatalommal rendelkeztek. Ebben a rendszerben elk�l�n�lt az arisztokr�cia, a kl�rus �s a paraszts�g. A harcokban csak az arisztokrat�k vettek r�szt. A kl�rus a druid�kb�l �llt, �k foglalkoztak a k�z�ss�gek vall�si, szellemi �let�vel, eg�szs�g�vel, �k adt�k tov�bb a kiv�lasztottaknak a m�gikus, asztrol�giai �s t�rt�nelmi tud�st, ugyanakkor k�lt�k, zen�szek is voltak. (B�r a f�lik is k�lt�k �s zen�szek voltak, nekik eg�szen m�s st�tuszuk volt a kelta t�rsadalmakban, mint a druid�knak: �k mai kifejez�ssel a hatalmi propagand��rt feleltek.)

A kelta t�rsadalmakban a Brehon T�rv�nyek uralkodtak, melyek az �ldozat t�rsadalmi st�tusz�t�l f�gg�en b�ntett�k a t�rv�nytelens�get. Hal�lb�ntet�s nem volt.