C�me: Mexik�v�ros �jszaka
Sorozat: V�mp�r: A maszkab�l
�jszaka-k�nyvek
�r�: Vincent Prendergast
�ra: 2990 Ft
Megjelen�s: 2004.04.26.
ISBN: 963-9474-94-0

A Szabbat fellegv�ra

A v�rosban t�bb mint h�szmilli� haland� ny�zs�g. Az �jvil�g hajnala �ta Mexik�v�ros K�in Kardj�nak a b�sty�ja. A modern id�kig itt semmi sem v�ltozott, �m m�ra megfert�zte a v�mp�rok t�ln�pesed�se, �s megrogyott a bels� konfliktusokt�l. Noha az er�d k�v�lr�l m�g mindig bevehetetlennek t�nik, sok m�lik azon, milyen er�s is a Szabbat val�di hatalma.

A k�nyv tartalm�b�l:

- Teljes kalandle�r�sok.
- �tletek b�rmilyen kor� �s erej� karakterekhez a Szabbat h�ress�gei �s �joncai.
- Az alapt�rt�netek lehet�s�get ny�jtanak a karaktereknek, hogy befoly�solj�k a szekta sors�t, ha le�snak a Szab-bat legs�t�tebb titkainak m�lys�geibe.

R�vid r�szlet a k�nyvb�l:

Bevezet�

A zuhan� angyal

Mexik�-Tenochtitlan v�rosa b�szke mag�ra
Itt senki sem f�l h�bor�s hal�lt�l
Ez a mi dics�nk
Ez a te parancsod
�, �letad�
Eml�kezzetek, �, Hercegek
Ki h�d�tan� meg Tenochtitl�nt?
Ki r�zhatn� meg a Mennyek talapzat�t?
Nahuatl k�ltem�ny

Mexik�v�ros sz�v�ben egy sz�rnyas n� arany szobra �ll egy magas piedeszt�l tetej�n. Ez a F�ggetlens�g-eml�km�, de �ltal�ban a F�ggetlens�g Angyal�nak h�vj�k.
Forradalom, v�ltoz�s, f�ggetlens�g - e koncepci�knak kit�ntetett hely�k van a mexik�i t�rt�nelemben �s kult�r�ban. Mexik� legnagyobb h�sei forradalm�rok �s reformerek. A mexik�iak isten�tik Miguel Hidalgo aty�t, a papot, aki l�ngra lobbantotta az orsz�g f�ggetlens�gi h�bor�j�t Spanyolorsz�ggal szemben; Benito Ju�rezt, a tizenkilencedik sz�zadi eln�k�t, aki megalapozta a Mexik�i K�zt�rsas�got; �s Gustavo Mader�t, Pancho Vill�t, Emiliano Zapat�t �s m�s h�s�ket, a huszadik sz�zad elej�n a reformok�rt v�vott polg�rh�bor�b�l.
A Szabbat hasonl� magatart�st k�vet. A szekta forradalomban sz�letett. H�bor�t hirdet az �saty�k hal�los szor�t�sa �s megb�zottjaikk�nt szolg�l� �reg k�init�k ellen. Szabads�got �s egyenl�s�get k�n�l minden �l�halottnak.
1985-ben hatalmas f�ldreng�s r�zta meg Mexik�v�rost. Leverte az aranyszobrot a piedeszt�lr�l, �s a mexik�iak viccel�dve azt mondt�k, a F�ggetlens�g Angyala megpr�b�lt sz�rnyra kapni.
Az angyal nem rep�lt. Lezuhant �s sz�tt�rt, �pp�gy, mint amikor egy kor�bbi f�ldreng�s 1957-ben led�nt�tte.
Mexik� forradalmai sorra elbuknak. A spanyol monarchi�t�l val� p�r �vnyi f�ggetlens�g ut�n egy mexik�i hadvez�r cs�sz�rnak ki�ltotta ki mag�t. A reformer Ju�rezt Porforio D�az k�vette, aki �vtizedekig uralkodott dikt�tork�nt. Az Int�zm�nyes Forradalmi P�rt, amely a D�az elleni polg�rh�bor� ut�n helyre�ll�totta a rendet, a politikai g�pezet�t, megveszteget�st �s ny�lt gyilkoss�got is felhaszn�lt, hogy t�bb mint hetven �vig hatalmon maradhasson.
A Szabbat sem viselkedik hangzatos jelszavai szerint. Vezet�i t�bb sz�z �vesek, csak�gy, mint a ,,v�rtestv�rek'', akikkel �ll�t�lag szemben �llnak. A szekt�ban, melyet a lojalit�sra �s szabads�gra alapoztak, ezek az �regek a hatalom kedv��rt el�rulj�k �s kiszipolyozz�k ifjaikat. A Szabbat m�r h�rom polg�rh�bor�t szenvedett el megalap�t�sa �ta.
A harmadik polg�rh�bor� ut�n nagy hatalm� �regek kis csoportja ragadta mag�hoz az ir�ny�t�st �s �ll�totta helyre a rendet. A csoport vezet�je, Melinda Galbraith lett a Szabbat r�gense. Politikai g�pezete �vtizedekig uralta a Szabbat egyh�ztan�cs�t (m�s n�ven a b�borosok gy�lekezet�t). Senki sem volt k�pes �sszehozni egy olyan koal�ci�t, melynek erej�vel megt�rhette volna a hatalm�t; egyetlen k�inita sem �lt t�l egy ny�lt konfliktust Galbraithtal.
Most Galbraith halott. Valami t�bb mint egy �vvel ezel�tt elpuszt�totta, �s egy imposztor l�pett a hely�be. Ennek a csal�nak a leleplez�se Galbraith koal�ci�j�t fenyegeti. A Szabbat vezet�i tisztje szabad pr�da. A szekt�nak val�di es�lye van, hogy megreform�lja mag�t - vagy egy negyedik polg�rh�bor�ba sodr�dhat, vagy nyers diktat�r�ba s�llyedhet.
Az angyal �jra megpr�b�l sz�rnyra kapni...

A k�nyvr�l

A Mexik�v�ros �jszaka bevezeti a V�mp�r-j�t�kosokat a Szabbat vezet� v�ros�ba - a szekta fekete Babilonj�ba. A Szabbat vezet�inek egyh�ztan�csa Mexik�v�rosban gy�l�sezik. Becsl�sek szerint �gy �tsz�z k�inita vad�szik az utc�in. J�val t�bb szabbatista l�togatja meg minden �vben, hogy egyezs�geket hozzanak fed�l al�, v�rbossz�t teljes�tsenek be, sz�vess�gek�rt folyamodjanak vagy a szekta fesztiv�ljain �nnepeljenek. A Szabbat n�h�ny leghatalmasabb �regje Mexik�v�rost nevezi otthon�nak. A szekta itt vita n�lk�l uralkodik. A Kamarill�nak itt nincs hatalma, �s m�g a f�ggetlen kl�nokba tartoz� k�init�k is csendesen osonnak. Csak egy bolond provok�ln� K�in Kardj�t birodalm�nak kell�s k�zep�n. Mexik�v�ros nemcsak egy Szabbat-v�ros: ez az abszol�t Szabbat-v�ros.
Minden j�t�kst�lus sz�m�ra tartalmaz valamit. A Szabbat-kr�nik�k hihetetlen�l tel�t�dhetnek politik�val, �s a K�in Kardj�ban tal�lhat� minden frakci� k�pviselteti mag�t Mexik�v�rosban. Ha a j�t�kosaidat a megvil�gosod�s �sv�nyeinek szerepj�t�kos kih�v�sa ig�zi meg, a karaktereik tal�lhatnak tan�t�kat a v�rosban, csak�gy, mint sz�mtalan kih�v�st embers�g�knek �s embertelens�g�knek. Ambici�zus karakterek megpillanthatj�k a Szabbat hatalmi szam�rl�tr�j�nak cs�cs�t Mexik�v�rosban; az egyszer� ifjak nem is rem�lhetik, hogy sz�ket nyerhetnek az egyh�ztan�csban, de a pris-cusoknak, szer�foknak �s kardin�lisoknak sz�ks�g�k van sz�rnyseg�dekre, �pp�gy, mint a haland� politikusoknak. Egy �regekr�l sz�l� kr�nik�ban a j�t�kosok karakterei megc�lozhatj�k az egyh�ztan�csi tags�got. Azok, akik a Szabbat not�rius er�szakoss�g�t j�tssz�k ki, v�gigtombolhatnak a vil�g legnagyobb punk antiut�pi�j�n.
Azok a mes�l�k, akik nem Mexik�v�rosba helyezik kr�nik�jukat, m�g mindig haszn�lhat�nak tal�lhatj�k ezt a k�nyvet, ha a karakterek utazgatnak. M�s v�rosokban �l� szabbatist�k k�nnyen tal�lhatnak okot, hogy megl�togathass�k a szekta ,,f�v�ros�t''. F�ggetlen v�mp�rok sz�m�ra indokokkal szolg�lni a v�ros megl�togat�s�ra egy kicsit t�bb munk�val j�r. Kamarilla-karaktereknek rendk�v�li motiv�ci�-ra lesz sz�ks�g�k, hogy ell�togassanak Mexik�v�rosba, �s rendk�v�li k�pzetts�gre �s diszkr�ci�ra, hogy elker�lj�k a pusztul�st. De ne elrettent�sk�nt tekints erre, hanem mint mes�l�i kih�v�sra!

A Mexik�v�ros �jszaka �t fejezetre bomlik.

Az els� fejezet kifejti Mexik�v�ros t�rt�net�t - mind a haland� v�ros�t, mind pedig a k�inita n�pess�g�t. Mexik�v�ros h�tsz�z �ves, �s nem a Szabbat tagjai az els� k�initi�k, akik itt tart�zkodnak. Ez a fejezet v�gigk�veti a v�ros fejl�d�s�t az Azt�k Birodalom k�zpontjak�nt val� alap�t�s�t�l eg�szen a modern �jszak�kig.
A m�sodik fejezet �ttekint�st ny�jt a v�ros f�ldrajz�r�l, a T�rt�nelmi K�zpont gyarmati st�lus� palot�it�l a perif�ri�k t�lzs�folt nyomornegyedeiig. A v�ros mindegyik ker�lete a Szabbat k�l�nleges figyelm�t �lvezi.
A harmadik fejezet sz�mos karakterrel szolg�l a Szabbat minden szintj�r�l, az egyh�zgy�l�s nagy hatalm� �regjeit�l a s�t�ts�gbe �jonnan bevezetett gyermekekig. P�r, a szekt�n k�v�li k�inita is felbukkan.
A negyedik fejezet sz�mos t�rt�netsz�lat aj�nl, melyet a mes�l�k felhaszn�lhatnak egy mexik�v�rosi kr�nik�ban, k�l�n�s hangs�lyt fektetve a negyedik Szabbat-polg�rh�bor� fenyeget�s�re. A mes�l�k �tmutat�s kapnak, hogy melyik karakter milyen t�rt�netsz�lhoz kapcsol�dik. Ez j� kezdet a kr�nika megtervez�s�hez, miut�n m�r meg�llap�tottad, hogy Mexik�v�ros �s a Szabbat mely aspektusait akarod hangs�lyozni.
Az �t�dik fejezet z�rja a k�nyvet egy mexik�v�rosi kr�nika vezet�s�re vonatkoz� tan�csokkal. A fejezet t�m�kat, hangulatot �s mes�l�i technik�kat t�rgyal, valamint r�szletesebben bemutatja, mik�pp m�k�dik a Szabbat Mexik�v�rosban. A fejezet n�h�ny karakter k�l�nleges k�pess�geinek felsorol�s�val z�rul.
Mint b�rmely m�s nagyobb metropolisz, Mexik�v�ros is t�l nagy ahhoz, hogy r�szletesen bemutathassuk, �s a Mexik�v�ros �jszaka ezt meg sem pr�b�lja. Ink�bb (mint testv�rk�tetei, a New York �jszaka �s a Kair� �jszaka) puszt�n egy keretet ad, amelyet a mes�l�k felhaszn�lhatnak kr�nik�ik fel�p�t�s�hez.
Mexik�v�ros puszta m�rete �s k�inita lakoss�ga lehetetlenn� teszi egy teljes le�r�s elk�sz�t�s�t. Senki sem tudja, hogy h�ny haland� �l Mexik�v�rosban, de a n�pess�g m�r 1990-ben meghaladta a h�szmilli�t - �s m�g mindig gyorsan n�vekszik. K�ts�gk�v�l Mexik�v�ros a legnagyobb v�ros a vil�gon. Teljesen hely�nval�, hogy Mexik�v�rosban tal�lhat� a legnagyobb k�inita n�pess�g, de nem tudunk - egyszer�en nem vagyunk r� k�pesek - publik�lni egy k�nyvet �tsz�z karakterrel!
Val�j�ban nem is akarunk. Nem �ll sz�nd�kunkban megmondani, hogy mik�nt j�tssz�tok a j�t�kotokat. A Mexik�v�ros �jszaka csup�n forr�s, melyet mes�l�i kincsest�radhoz csatolhatsz. Alapvet� inform�ci�k, p�ldakarakterek �s mese�tletek gy�jtem�nye, saj�t haszn�latodra. El�g egyszer elolvasnod a k�nyvet, �s azonnal belekezdhetsz egy mexik�v�rosi t�rt�netbe. Rem�lj�k azonban, hogy mik�pp Mexik�v�ros is alap�t�inak minden k�pzelet�t meghaladva kitereb�lyesedett, a te kr�nik�d is �gy l�p t�l eme k�nyv alapjain a saj�t karaktereiddel �s mes�iddel.

T�ma �s hangulat

Mindegyik Szabbat-t�ma �s -hangulat m�k�d�k�pes egy mexik�v�rosi kr�nik�ban. N�h�ny ezek k�z�l k�l�n�sen hely�nval�v� v�lhat a Szabbat hatalmi k�zpontj�ban. Egy mexik�v�rosi kr�nika lehet�s�get ad a mes�l�nek, hogy megvizsg�lja a szekta legbens�bb term�szet�t.
T�ma
Az �lszentesked�s �s boml�s t�m�i futnak kereszt�l a mexik�i �jszak�kon. A Szabbat bels� konfliktusai sokkal haragv�bban d�h�ngenek hatalm�nak legnagyobb k�zpontj�ban. A szekta �regjei hazugs�gok, propaganda �s ny�lt er�szak r�v�n tartj�k a kez�kben a hatalmat. A szervezet minden egyenl�s�gr�l sz�l� sz�noklata ellen�re az �regek lecsapnak b�rmelyik ifj�ra, aki ellen mer szeg�lni nekik vagy feld�h�ti �ket. M�g az egyenl�s�g leghalv�nyabb tettet�se is elp�rolog, ahol a szekta ghoul- �s k�s�rtetcsal�d-rabszolg�inak csoportja az �rintett. Az �regek lojalit�sr�l �s szolidarit�sr�l locsognak, de csak addig alkotnak egys�ges frontot, am�g biztons�gban kell tartaniuk magukat az ifjak cs�csel�k�t�l. Forradalmi l�zba korb�csolj�k a fiatalabbakat, azt�n a Kamarilla �regjei el� haj�tj�k �ket, akik gyorsabban m�sz�rolj�k le �ket, mint ahogy azok a k�zel�kbe jutn�nak. Leg�labb ezeket a palimadarakat kiki�lthatj�k a szekta �gy�nek m�rt�rjaiv�, ugyanis j�val t�bb szabbatista tal�lkozik a v�gs� hal�llal �rtelmetlen monom�ci�kon �s falk�k k�z�tti vereked�sekben. A Szabbatba �lelt haland�k csak a gyilkol�s �s a pusztul�s szabads�g�t kapj�k.
Mindezen brut�lis k�pmutat�s k�zepette egyetlen hazugs�g felfed�se a Szabbatot zuhan�rep�l�sbe kergeti. Ironikus m�don ez nem egy nagy hatalm� �reg hazugs�ga - puszt�n egy r�m�lt ifj� pr�b�lja az �let�t menteni azzal, hogy eltitkolja a szekta r�gens�nek hal�l�t. A r�gens pusztul�s�nak felfed�se egym�s ellen usz�tja az �regeket, �s a konfliktus mag�val r�ntja a Szabbat t�bbi r�sz�t.
A belharc nem is j�hetett volna rosszabbkor. Az �jj�sz�let� Kamarilla �pp most m�rt K�in Kardj�ra egy lehengerl� csap�st New York Cityben. A szekta v�rm�gusainak legt�bbje, a tremere antitribuk, nyilv�nval�an porr� �gett�k magukat. Tal�n ez a furcsa csap�s kapcsolatban �ll azzal a titokzatos ellens�ggel, aki szabbatist�k lev�gott, de m�g mindig ,,�l�'' fejeit k�ld�zgeti a szekta �regjeinek. A ravnos antitribukon testv�rgyilkos �r�let csapott �t. �njel�lt pr�f�t�k hirdetik, hogy a gyehenna megkezd�d�tt. A szekta �satya �s matuzs�lem ellens�gei �bredeznek - �s a v�gvesz�ly idej�n a Szabbat �regjei egym�s tork�nak esnek.
Bizonytalans�g a kialakul� j�v�vel kapcsolatban szint�n j�l m�k�dik egy mexik�v�rosi kr�nik�ban. B�rmi is t�rt�nik a Szabbattal Mexik�v�rosban, annak nagy hat�sa lesz a szekta eg�sz�re. K�osz avagy forradalom t�rj�n is ki a v�ros k�init�i k�zt, az gy�keres v�ltoz�sokat hozhat a teljes Szabbat sz�m�ra - tal�n m�g a szekta felboml�s�t is.

Hangulat

Csavard fel a hanger�t!

Mexik�v�ros szabbatist�inak nem kell megh�z�dniuk, h�t nem is teszik. Annyira g�tl�stalanok �s �r�ltek, amennyire csak lenni akarnak. A v�ros nyomornegyedeiben egy Szabbat-falka sz�tr�ghat egy visk�t, lem�sz�rolhatja a csal�dot �s az utc�n focizhat a let�pett fejekkel - �s a hat�s�gok egy hangot sem fognak hallani. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a v�mp�rok igaz�n v�mp�rok lehetnek.
Ne f�lj Mexik�v�rost komplett m�ni�kussokkal ben�pes�teni! B�rmi is legyen a t�rt�net vagy a helysz�n, egy splatterpunk bandah�bor� a falk�k k�z�tt, vagy egy nagymise, pr�b�ld hiszt�rikus v�gletekbe tasz�tani a szitu�ci�t. Ne csak azt mondd, hogy valami �regasszony im�dkozik egy �reg templomban. �rd le, hogy patakzanak a k�nnyek az arc�n, mik�zben Sz�z M�ri�hoz foh�szkodik oltalom�rt, �s mennyire halv�nyan lehet csak kivenni a templom falait a repked� kerubokt�l, ind�kt�l �s drap�ri�kt�l. Amikor k�t capitalino k�inita p�rbajozik, nem csak agyarakkal �s karmokkal harcolnak - l�ncf�r�szekkel vagdalkoznak! Benito Ju�rez gigantikus szobr�nak a fej�n! K�r�l�tte t�zk�r lobog, �s tucatnyi sz�rnyt�rsuk biztatja �ket.
Visszafogotts�g? J� �zl�s? Megfontolts�g? Hagyd meg a kamarill�s puh�nyoknak! Egy Mexik�v�ros �jszaka-kr�nik�ban mutasd egy r�mai orgia visszafogotts�g�t, egy obszc�n vicc j� �zl�s�t, �s egy �mokfut� gyilkos megfontolts�g�t. Minden �jszak�nak olyan hangulata van, mintha az utols� lenne, oly intenz�ven hajszolj�k a v�ros k�init�i az �r�m�ket, a f�jdalmat �s a vendett�kat.

Forr�sok

Azonnal belekezdhetsz egy mexik�v�rosi kr�nik�ba, miut�n elolvastad ezt a k�nyvet, de egy hossz� t�v� kr�nika tov�bbi kutat�st k�v�n. K�nyvek, filmek �s m�s forr�sok j�val t�bb h�tt�ranyagot �s mese�tletet ny�jthatnak, mint amenynyit egyetlen v�kony j�t�k kieg�sz�t� valaha is adhat. Mik�zben egyre t�bbet tudsz meg Mexik�v�rosr�l, a kr�nik�d gazdagodik, �s teljes m�rt�kben a ti�d lesz.

K�nyvek

B�rmelyik Mexik�r�l sz�l� k�nyv val�sz�n�leg kit�r Mexik�v�rosra: a v�ros ilyen m�rt�kben uralja az orsz�got. A gyerekk�nyvek j� kiindul�pontot adnak az olvas�shoz. Alapvet� inform�ci�kat tartalmaznak Mexik� t�rt�nelm�r�l, korm�nyzat�r�l, �teleir�l, fesztiv�ljair�l �s kult�r�j�r�l rengeteg k�ppel illusztr�lva. J�val k�nnyebb bemutatni egy helysz�nt, ha meg tudsz mutatni a j�t�kosaidnak egy k�pet egy �p�letr�l, parkr�l vagy utc�r�l �s azt mondod: ,,Itt vagytok, csak �jszaka van.''
Fodor's Mexico (Fodor mexik�i kalauza). Ha t�rk�peket akarsz, hotelek �s vend�gl�k felsorol�s�t, taxitarif�kat �s a mexik�v�rosi �let egy�b r�szleteit, akkor a Fodor's t�bbet ad, mint amennyit valaha is fel tudn�l haszn�lni. Persze azokra a ter�letekre koncentr�l, amelyek vonzz�k a turist�kat: sok inform�ci�ra sz�m�thatsz a templomokr�l, palot�kr�l, m�zeumokr�l �s gal�ri�kr�l, kev�sre a nyomornegyedekr�l �s ipartelepekr�l. A kiad� �vente �j�tja meg az �tik�nyveit, teh�t hiteles �s aktu�lis adatokat tal�lhatsz a mexik�v�rosi helysz�nekr�l. Az �tik�nyv szint�n le�rja Mexik� k�l�nb�z� r�gi�it.
Szint�n vess egy pillant�st a Lonely Planet Mexico City (Mexik�v�ros, a mag�nyos bolyg�) c�m� kiadv�ny�ra, melyet John Noble �rt; John Fisher: Mexico: The Rough Guide (R�vid �tmutat� Mexik�hoz) �s Mexico City (Mexik�v�ros) c�m� k�nyveire; valamint Andrew Coe: The World's Largest Metropolis (A vil�g legnagyobb metropolisza) c�m� munk�j�ra. Ez ut�bbi k�l�n�sen kimagaslik, mivel j�val sikaml�sabb t�m�kat is t�rgyal, mint amilyenek a pulque (egy k�l�nleges mexik�i alkoholos ital), az azt�k mitol�gia, Mexik� legh�resebb mozicsillagai �s az �larcos birk�z�k.
Nick Caistor: Mexico City: A Cultural and Literary Companion (Mexik�v�ros: kultur�lis �s irodalmi k�zik�nyv). Nem egy kimondott �tik�nyv, b�r bemutat n�h�ny pillanatk�pet a v�ros m�ltj�b�l �s jelen�b�l. Azok a mes�l�k, akik a karaktereiket �s mes�iket a v�ros t�rt�nelm�nek esem�nyeihez akarj�k kapcsolni, rengeteg inspir�ci�t tal�lhatnak itt.
Robert Young Pelton: The World's Most Dangerous Places (A vil�g legvesz�lyesebb helyei) tartalmaz egy fejezetet Mexik�r�l. Pelton inform�ci�t ny�jt a drogkartellekr�l, a szervezett b�n�z�sr�l, a reneg�t katonai vezet�kr�l �s a mindenkori korrupt hatalomr�l. A mes�l�, akik kr�nik�jukat a harmadik vil�gba helyezik, tal�lhatnak valami hasznosat ebben a k�nyvben.
Jonathan Kandell: La Capital: The Biography of Mexico City (La Capital: Mexik�v�ros t�rt�nete). Ez egy majdnem teljes �ttekint�s Mexik�v�ros m�ltj�r�l �rdekes anekdot�kkal, melyek �letre keltik a h�ress�geket gyarl�s�gaikon �s machin�ci�ikon kereszt�l. B�r az 1980-as �vek k�zep�n befejez�dik, �tfuthatod karakterkoncepci�k�rt (b�r nem a l�tez�, t�rt�nelmi alakok�rt, hanem a r�juk eml�keztet� k�ini-t�k�rt).
Carlos Fuentes: A New Time for Mexico (Mexik� �j korszaka). Mexik� m�ltja �s j�v�je egy sz�raz �s tal�n t�lt�rgyalt politikai �s szociol�giai n�z�pontb�l. Fuentes azonban tesz n�h�ny �rdekes meg�llap�t�st is, ez�rt helyet �rdemel minden mexik�fili�s polc�n.
Isabella Tree: Sliced Iguana: Travels in Unknown Mexico (Szeletelt igu�na: utaz�sok egy ismeretlen Mexik�ban). Egy olyan l�togat� szem�vel k�s�r minket v�gig Mexik�n, akinek van n�mi kapcsolata �s gy�kerei a ter�leten. Tree olyan anekdot�kkal szolg�l, melyeket a t�rt�nelemk�nyvek sosem t�rnak el�nk, ide�rtve nagyszer� �letk�peket Mexik� Sz�vets�gi Ker�let�nek �let�b�l.
Michael Calderwood �s Gabriel Bre�a: Mexico: A Higher Vision (Mexik� fel�ln�zetb�l). Ez a k�nyv l�gi felv�teleket tartalmaz Mexik�r�l, k�l�n fejezettel Mexik�v�rosr�l. Mint fot�album, �ltal�ban fukarkodik a h�tt�rinform�ci�kkal. Viszont, �rdekes �s hasznos olyasvalakinek, aki �tmutat�st keres a megjelen�tett helysz�nek t�rt�net�r�l �s jelent�s�g�r�l.
Picture Mexico City: Landmarks of a New Generation (Mexik�v�ros k�pekben: az �j gener�ci� szem�vel) a J. Paul Getty Trust kiad�t�l. A kiad� �sszep�ros�tott fot�sokat k�l�nb�z� ker�letekb�l sz�rmaz� fiatalemberekkel �s megk�rte �ket, hogy k�sz�tsenek k�peket olyan emberekr�l �s helyekr�l, amelyeket a v�rosuk ,,jellegzetess�g�nek'' tekintenek. A fiatalok a saj�t szavaikkal komment�lt�k a k�peket. Az eredm�ny Mexik�v�ros l�tk�pe az utca ember�nek a szem�vel, a hagyom�nyos parkokt�l �s eml�km�vekt�l a k�v�h�zakig �s nappalikig �s a meglapul� visk�kig. M�g a turistal�tv�nyoss�gok is �j f�nyben t�nnek fel a tin�dzserek komment�rjaiban.
Mexik� k�lt�k �s �r�k er�teljes hagyom�nyaival is dicsekedhet, akik t�rsadalmukat kritikus szemmel vizsg�lj�k. Octavio Paz, Elena Poniatowsky �s a fentebb eml�tett Carlos Fuentes k�l�n�sen nagy megbecs�l�snek �rvendenek. Reg�nyeik k�z�l p�rat meg is filmes�tettek.

Zene

Azok a mes�l�k, akik szeretnek ,,al�fest�'' albumot k�sz�teni a j�t�kalkalmakra, d�sk�lhatnak a Mexik�b�l �s Mexik�r�l sz�l� zen�ben, vagy legal�bbis a latinos hangz�s�akban. A mariachi zene azonnal megteremti a ,,mexik�i'' hangulatot. Spanyol t�m�kra �p�l� klasszikus zene, mint p�ld�ul Bizet Carmenje, de Falla El Amor Bruj�ja vagy Rodrigo Fantasy for a Gentlemanje hasonl� c�lt szolg�lhat, k�l�n�sen a szekta �regjeinek bemutat�sakor.
Kiad�k, mint a Fonovisa �s a Cintas Acuario narcocorrido CD-ket jelentenek meg. A b�n�z�sr�l, t�zharcokr�l �s csemp�szetr�l sz�l� dalok j�l illenek a Szabbathoz - de a sz�vegek al� egy vid�m kering� vagy polka ritmus�t rakt�k. Pezsg� zene gangsztasz�veggel bizarr k�s�retet adhat egy m�sz�rl�s helysz�n�hez. Nagy nevek a narcocorridok k�z�l: a Los Tigres del Norte, Lu�s �s Juli�n, Chalino Sanchez �s a Los Pajaritos del Sur.

Film, vide� �s t�v�

Tal�n a legjobb forr�sanyagok maguk a mexik�i filmek. N�zd �t a k�lf�ldi filmek r�szleg�t a helyi videot�k�ban, �s rem�nykedj. Mexik�nak nagy a filmipara, de t�l kev�s filmj�k ker�l nemzetk�zi terjeszt�sre.
A zen�sz (El Mariachi) e kevesek egyike. Ez a film egy fiatal zen�sz t�rt�net�t reg�li el, akit �sszet�vesztenek egy h�rhedt gyilkossal. Nyers, v�res k�pet fest a bandaer�szakr�l, mely inspir�l�lag hathat egy Szabbat-v�rbossz�hoz. A filmben jelen van a mexik�i rend�rs�g korrupci�j�nak eml�kezetes �br�zol�sa is. A f�lig-meddig folytat�snak tekinthet� Desperado, szint�n Roberto Rodriguez rendezte, eleg�nsabb, amerikai m�di, �s kev�sb� haszn�lhat� �tmutat�k�nt Mexik� mindennapi �let�hez. Szint�n Rodriguez rendezte az Alkonyatt�l pirkadatig (From Dusk 'Til Dawn) c�m� filmet, amely inspir�l� lehet szabbatist�kra �s vad�szaikra azok legbetegesebb �s leger�szakosabb form�jukban, b�r a filmben prezent�lt v�mp�roknak kev�s k�z�k van a V�mp�r: A Maszkab�l v�rsz�v�ihoz.
Probl�m�s lehet ,,komoly'' mexik�i filmeket tal�lnod. Az Elhagyottak (Los Olvidados) �s a El Bruto Luis Bu�uelt�l megmutatja, hogy az �nnepelt sz�rrealista rendez� is k�pes karcos, realisztikus filmeket k�sz�teni Mexik�v�ros szeg�nyeinek �let�r�l. Ezek a filmek az 1950-es �vekben k�sz�ltek, de nagy r�sz�k m�g mindig aktu�lis. A Jorge Fons rendezte Midaq Alley hihetetlen �less�ggel mutatja be a munk�soszt�ly �s a k�z�poszt�lybeli capitalin�k mindennapi �let�t. A The Worst Boy in Town (A v�ros legrosszabb k�lyke, rendezte Enrique Gomez Vadillo) Mexik�v�ros legs�t�tebb utcai �let�t mutatja be egy fiatal vag�ny t�rt�net�n kereszt�l, aki homoszexu�lis prostitu�ltk�nt �l kett�s �letet. A Deep Crimson (M�lyv�r�s, rendezte: Arturo Ripstein) sorozatgyilkosok k�z�tti �r�lt szerelmi t�rt�net, mely ak�r a legelborultabb szabbatist�kr�l is sz�lhatna.
Mexik�ban sok alacsony k�lts�gvet�s� horrorfilm is k�sz�l boszork�nymesterekr�l, azt�k m�mi�kr�l, �s t�rsaikr�l. P�rat leszinkroniz�ltak angolra. P�ld�ul az Invasion of the Vampires (V�mp�rok inv�zi�ja) c�m�ben egy fiatal okkultista felveszi a harcot egy v�mp�r gr�ffal �s seregnyi �l�halott szolg�j�val. Ezen filmek legt�bbje rettenetes, de bepillant�st engednek Mexik� fant�ziavil�g�ba.
A legalj�bbak �s a legidi�t�bbak az �larcos vereked� szuperh�s�kr�l sz�l� sorozatok. �ltal�nosnak mondhat�ak az ilyen c�mek, mint El Santo versus the Vampire Women (El Santo a v�mp�rn� ellen) �s Neutron versus the Death Robots (Neutron a hal�lrobotok ellen). Elk�peszt� bugyutas�guk ellen�re �tletet adhatnak a Szabbat n�h�ny �szt�nj�t�k�hoz egy olyan kr�nik�ban, mely az abszurdot �s bizarrt hangs�lyozza ki.

Forr�sok a vil�gh�l�n

A vil�gh�l� t�l sok anyagot tartalmaz Mexik�v�rosr�l, hogy azok b�rmif�le k�zvetlen m�don felhaszn�lhat�ak legyenek. A Mexik�v�rosr�l sz�l� �tmutat�k ritk�n tartalmaznak t�bb inform�ci�t, mint amit a Fodor's-ban vagy m�s nyomtatott forr�sban tal�lhatsz. M�sr�szr�l egy olyan keres�, mint a Google vagy a Yahoo! el��shat mindenf�le fura adatt�red�ket: uf��szlel�sek, �zletlist�k, tiltakoz� megmozdul�sok, jelent�sek misszion�riusok tev�kenys�geir�l, �s �gy tov�bb. A legjobb strat�gia, ha r�keres�nk a meghat�rozott ker�letek neveire. �rdemes �szben tartani, hogy a mint�k n�ha t�bbet �rulnak el, mint maguk a weblapok. P�ld�ul egy keres�s a ,,Satellite City''-re f�k�nt c�gek felsorol�s�t adja meg eredm�ny�l, k�zt�k sok nemzetk�zi v�llalattal. Ez mondhat neked valamit arr�l, mik�nt is n�zhet ki Peremv�ros.